Újnémet

Újnémet (Unimăt)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Ákos
Rang	falu
Irányítószám	447008
SIRUTA-kód	136759
Népesség
Népesség	361 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 22° 44′ 43″47.505018, 22.745348
Sablon Wikidata Segítség

Újnémet falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Ákostól délnyugatra, Érszakácsi és Krasznamihályfalva között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét német ajkú lakosairól kapta.

Története

Újnémet nevét az oklevelek 1460-ban említették először Ujnemethi néven. 1462-ben Wynemeth, 1475-ben Wynemethy, 1559-ben Új nemethy, 1716-ban Ujj németh néven írták nevét. 1460-ban neve egy perrel kapcsolatban került említésre, amikor birtokosa az Újnémethy család volt. 1462-ben Ramocsa Albert is részbirtokot szerzett itt. 1545-ben a birtokrészen Bőnyei Gergely Köbölkúti Annától, Köbölkúti János leányától való gyermekei osztozkodtak. 1590-ben Ladmóczi Horváth Jánost is beiktatták egy itteni birtokrészbe, majd 1613-ban Lugasi János kap királyi adományt egy újnémeti részbirtokba. 1638-ban Felsőnémeti Némethy Kristóf újnémeti részeit Ibrányi Mihály váradi kapitánynak szerette volna elzálogosítani, de ez ellen Gencsi Anna örökösei tiltakoztak. 1641-ben az Új Németi birtokon egyenlően osztozott meg néhai Érszentkirályi István felesége: Dobai Judit 3 gyermeke. 1699-ben özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin újnémeti részbirtokát zálogba adta Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének Tyukodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak. 1717-ben Pap Sándor és Szomoldi István itteni részeiket elzálogosították Nagy Andrásnak. 1778-ban Bölöni Sándorné Török Krisztina gyermekei osztozkodtak az itteni birtokon. 1779-ben Tasnád mezőváros tartozéka, melyet 6 évre bérbevettek Vajai Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és neje, Az 1797-es összeíráskor kisebb birtokosai többek között: gróf Kemény Farkas, gróf Andrássy Károly, báró Wesselényi Farkas. 1847-ben 924 lakosából 2 római katolikus, 913 görögkatolikus, 9 izraelita. 1900-ban 930 lakosából 26 magyar, 58 németh, 841 oláh, 5 egyéb nyelvű volt, ebből 2 római katolikus, 847 görögkatolikus, 21 református, 60 izraelita. A házak száma ekkor 175 volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemploma 1779-ben épült.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 722–731. o. Online elérés