Felsősebes (Szlovákia)
| Felsősebes (Vyšná Šebastová) | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Stanislav Šváby | ||
| Irányítószám | 080 06 (pošta Prešov 6) | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 106 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 372 m | ||
| Terület | 10,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 00′ 51″, k. h. 21° 19′ 34″49.014167°N 21.326111°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 51″, k. h. 21° 19′ 34″49.014167°N 21.326111°E | |||
| Felsősebes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsősebes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsősebes (szlovákul: Vyšná Šebastová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 7 km-re keletre fekszik.
Története
Területén már az újkőkorban laktak emberek, a bükki kultúra népe. A települést 1272-ben „Feulsebus” néven említik először. 1300-ban „Fel Sebes”, 1427-ben „Felso Zebes” néven szerepel az írott forrásokban. Az 1427-es adóösszeírásban 30 portával szerepel. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkoztak. Egykori várát 1550-ben a felbőszült eperjesiek rombolták le. 1787-ben 75 házában 488 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Sebes. egygyik Mezőváros, másik tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Haller Uraság; Szentiványi Uraságnak kastéllya van itten; ’s a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz nem mezsze, Eperjeshez fél mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerűek, fájok, legelőjök elég van; piatzok közel.”[1] 1828-ban 110 háza volt 841 lakossal. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sebes (Felső), tót falu, Sáros vmegyében, A. Sebeshez 1/4 órányira: 419 r., 53 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Vizimalom. Van itt az erdős hegyek közt egy régi, romokban heverő kősziklára épült vár. F. u. gr. Haller.”[2] 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. A falunak kőbányája, téglagyára volt.
Népessége
1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2001-ben 958 lakosából 940 szlovák volt. 2011-ben 1130 lakosából 1081 szlovák volt.
Neves személyek
- Bornemisza Zoltán (1851-1927) gyümölcsészeti vándortanár, fatenyésztési felügyelő, állatgyógyász, szakíró, tartalékos hadnagy.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1625-ben épült, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, belseje 1685-ben készült el. A 18. század végén átépítették.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
