Felsőtölgyes
| Felsőtölgyes (Horná Poruba) | |||
 | |||
| A Szent Katalin templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1355 | ||
| Polgármester | Milan Staňo | ||
| Irányítószám | 018 35 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 13,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 18° 18′ 18″48.941111°N 18.305000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 18° 18′ 18″48.941111°N 18.305000°E | |||
| Felsőtölgyes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtölgyes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőtölgyes (1899-ig Felső-Poruba, szlovákul Horná Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
Illavától 8 km-re délkeletre fekszik.
Története
1355-ben a kaszai váruradalom birtokainak összeírásában említik először „Poruba” néven. 1356-ban a Kisporubaként említett Alsótölgyestől megkülönbötetésül „Nag Poruba”-ként szerepel egy okiratban. Felsőporubaként 1358-ban szerepel először. 1390 és 1409 között elhúzódó viszály volt a kaszai és az illavai váruradalmak között a község birtoklásáról. A falu régi templomáról 1566-ban tesznek először említést, gótikus stílusú volt és a 15. század első felében épült. A 16. században a falu lakói reformátusok lettek. 1598-ban 27 portát számláltak a faluban. 1671-ben tértek vissza a lakosok a katolikus hitre. 1683-ban német katonaság rabolta ki a templomot és a plébániát. 1784-ben 68 házában 469-en laktak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Poruba, Felső Poruba, Kő Poruba. Három tót faluk Trentsén Vármegyében. Alsónak, és Felsőnek földes Urai Gróf Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Missénnek szomszédságában, mellynek filiáji; Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.”[1] 1828-ban 62 házában 635 lakos élt. 1831-ben kolera pusztított a községben. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, Illavához 1 1/2 óra: 601 kath., 1 zsidó lak. Kath. fil. templom. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2] Katolikus iskolája 1880-ban épült. 1900-ban 654 lakosa volt. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 706-an lakták, ebből 685 szlovák, 19 magyar és 2 német anyanyelvű; illetve 704 római katolikus és 2 református vallású volt. 1970-ben 1340 lakosából 1339 szlovák volt. 1980-ban 1245 lakosából 1240 szlovák volt. 1991-ben 1096 lakosából 1089 szlovák volt. 2001-ben 1111 lakosából 1093 szlovák volt. 2011-ben 1061 lakosából 1034 szlovák volt. 2021-ben 1084 lakosából 1075 szlovák, (+1) ruszin, 5 (+3) egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű.[3]
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült, 1959-ben megújították. A templommal egyidőben épült a plébánia is.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
Az Illavai járás települései | ||
|---|---|---|
Illava (Ilava) | ||
|  | |
