Oroszlánkő
Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Illavai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1439 | ||
Polgármester | Pavol Husár | ||
Irányítószám | 018 52 (pošta Pruské) | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | IL | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 17,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 659 m | ||
Terület | 13,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Oroszlánkő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlánkő témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Oroszlánkő (1899-ig Oroszlánkő-Pohrágye, szlovákul: Vršatské Podhradie, korábban Oršovské Podhradie) falu Szlovákiában, a Trencséni kerület Illavai járásában.
Fekvése
Illavától 10 km-re északnyugatra, a Fehér-Kárpátokban fekszik.
Története
A mai Oroszlánkő területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek urnasírjait feltárták. A 9. századból korai szláv település vaseszközei kerültek elő. A települést 1439-ben „Podhraghye” néven említik először. 1470-ben „Podhrady”, 1475-ben „Warallya”, 1484-ben „Podhradey”, 1491-ben „Wrssatec”, 1598-ban „Podhradie” alakban szerepel az írott forrásokban. 1598-ban 9 adózó háztartása volt. 1699-ben a Beuner család birtoka, később a Kőnigsegg családé. 1784-ben 44 házában 50 család és 323 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Podhragy Oroszlákő. Versatecz, vagy Versateczko. Szép Uradalom, és Vár Trentsén Várm. földes Ura G. Königszeg Uraság, fekszik Vöröskőhöz fél, Puchóhoz pedig mintegy mértföldnyire; Vára magas kősziklán épűlt, úgy hogy falai néhol kősziklákból vagynak, ’s pintzei ki faragva, az Uradalomhoz pedig hét helységek tartoznak.”[1] 1828-ban 51 háza és 578 lakosa volt, lakói főként mezőgazdaságból éltek. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podhrágy vagy Oroszlánkő, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszkához 1 1/2 óra: 390 kath., 6 zsidó lak. – Nevezetessé teszi ezen helységet régi vára, melly egy meredek hegyen épülvén, feje volt egy szép uradalomnak. F. u. gr. Königsegg. Ut. post. Trencsén.”[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1962. augusztus 7-én tűzvész pusztította.
Oroszlánkő vára
A 13. században épült, 1321 előtt Csák Máté birtoka. A várat 1348-ban „Orozlankw” néven említik. 1396-ban Luxemburgi Zsigmond hívének, Stíbornak adta. 1407-ben a Garák birtoka, majd ezután Borbála és Erzsébet királynéé. Hunyadi Mátyás a Szlopnyánszky családnak adta, amely innen vette nemesi előnevét is. 1461-ben Thepla birtokot és az Orozlankew várat tartozékaival együtt Libak Mátyásnak adták királyi átírás címén.[3] 1577-ben a Jakusicsoké. 1680-ban Thököly hadai foglalták el, félig leégett, majd felépült. A kurucok előtt megnyitotta kapuit, de 1708-ban visszafoglalták a császáriak és felrobbantották, azóta rom.
Népessége
1910-ben a falunak 438, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt.[4] 2011-ben 241 lakosából 240 szlovák volt. 2021-ben 222 lakosából 216 szlovák, (+1) magyar, (+1) ruszin, 1 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
- A falu feletti 925 m magas hegycsúcson állnak Oroszlánkő (Löwenstein) várának romjai.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ DLDF 15612.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
- ↑ ma7.sk