Széppatak
Széppatak (Krivoklát) | |||
![]() | |||
Széppataki szoros | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Illavai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1439 | ||
Polgármester | Mária Prekopová | ||
Irányítószám | 018 52 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | IL | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 322 m | ||
Terület | 10,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Széppatak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Széppatak témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Széppatak (1899-ig Krivoklát, szlovákul Krivoklát) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
Illavától 8 km-re északnyugatra, a Krivokláti-patak völgyében fekszik.
Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a bronzkorban a puhói kultúra települése állt. A mai falu a német jog alapján keletkezett az oroszlánkői uradalom területén. 1439-ben „Kriwokla” alakban említik először. 1470-ben „Kryuoklath”, 1475-ben „Crywoklath” formában írják. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban uradalmi major volt itt. 1773-ban „Krivoklad” néven szerepel a korabeli forrásokban. Az oroszlánkői váruradalom része volt. 1784-ben 41 házában 50 családban 293 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIVOKLÁD. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. KŐNIGSZEG Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Pruszkának szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye, fája van, földgye közép termékenységű.”[1] 1828-ban 47 háza és 366 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krivoklád, Trencsén vm. tót falu, Pruszkától nyugotra egy órányira: 378 kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén.”[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 302 lakosából 299 szlovák volt. 2011-ben 260 lakosából 247 szlovák volt.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások