Gauss-féle hibafüggvény

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A matematikában a hibafüggvény (Gauss-féle hibafüggvénynek is hívják) egy speciális, szigmoid (szigmoid-függvény) alakú (nem elemi) függvény, mely a valószínűségszámításban, a statisztika területén, és a parciális differenciálegyenleteknél fordul elő.

Hibafüggvény

Definíciója:[1][2]

erf(x)=2π0xet2dt.

(Ha x negatív, akkor negatív integrálként értelmezik az [x,0] tartományban). A komplementer hibafüggvény (jelölése: erfc) definíciója:

erfc(x)=1erf(x)=2πxet2dt.

Az imaginárius hibafüggvény (jelölése: erfi) definíciója:

erfi(z)=ierf(iz)

A komplex hibafüggvény (jelölése: w(x)) (mint Faddeeva-függvényként is ismert) definíciója:

w(x)=ex2erfc(ix)=ex2[1+ierfi(x)]

Hibafüggvény a gyakorlatban

A hibafüggvényt a méréselméletben használják (valószínűségszámítás és a statisztika területén, valamint a matematika más ágaiban is, ahol ez az elnevezés ragadt meg. A hibafüggvény kapcsolódik a kumulatív eloszláshoz Φ, a standard normális eloszlás integráljához (“haranggörbe”):[2] Φ(x)=12+12erf(x/2) x ≥ 0 esetén, és

Φ(x)=1Φ(x)

x ≤ 0 esetén a hibafüggvény pozitív x értékekre xσ2 helyen megadja a mérés valószínűségét, a normális eloszlású hiba esetére, ahol a szórás σ, és a középértéktől való távolsága kisebb mint x.[3] Ezt a függvényt a statisztikában használják bármely minta viselkedésének megbecsülésére, a népességgel kapcsolatban. Ez az alkalmazás hasonló a Q-függvényhez, mely kapcsolódik a hibafüggvény jellemzőihez.

Tulajdonságok

Az erf(z)=erf(z) egyenlet azt jelenti, hogy a hibafüggvény úgynevezett páratlan függvény. Bármely z complex számra:  

erf(z)=erf(z)

ahol z a z komplex konjugáltja. Ábrázolás a komplex síkon

Integrandusz  exp(–z2)
ƒ = erf(z)

Az ábrákon az ƒ = exp(–z2) és ƒ = erf(z) integrandusok ábrázolása látható a komplex z-síkon. A Im(ƒ) = 0 szint vastag zöld vonallal látható. Az Im(ƒ) negatív egész értékeit vastag piros vonal jelzi. (f) pozitív egész értékeit vastag kék vonal jelzi. Im(ƒ)=konstans köztes szintjeit vékony zöld vonal jeleníti meg. Az Re(ƒ) = konstans köztes szintjeit vékony piros vonalak ábrázolják negatív értékekre és vékony kék vonalak pozitív értékekre. A valós tengelyen erf(z) közelít z → +∞, és –1-nél z → –∞.

Taylor-sorok

A hibafüggvény egy úgynevezett teljes függvény: nincsenek szingularitásai (kivéve a végtelenben), és a Taylor-sora mindig konvergens. Az integrál meghatározását nem lehet zárt formában, elemi függvények kifejezéseivel elvégezni, de az ex2 integrandusza Taylor-sorba fejthető lépésenként, és akkor a következő egyenletet kapjuk:

erf(z)=2πn=0(1)nz2n+1n!(2n+1)=2π(zz33+z510z742+z9216)

mely érvényes minden z komplex számra. A fenti sorozat iteratív megközelítése a következő formában hasznos lehet:

erf(z)=2πn=0(zk=1n(2k1)z2k(2k+1))=2πn=0z2n+1k=1nz2k

mert a (2k1)z2k(2k+1) kifejezi a szorzót, mely a kth -t (k + 1)th-ba változtatja. A hibafüggvény +∞-nél pontosan 1 (lásd még Gauss integrál). A hibafüggvény deriváltja ebből a definícióból származik:

ddzerf(z)=2πez2.

A hibafüggvény antideriváltja:

zerf(z)+ez2π.

Inverz függvény

Az inverz hibafüggvényt Maclaurin-sornak is lehet definiálni:

erf1(z)=k=0ck2k+1(π2z)2k+1,

ahol c0 = 1 és

ck=m=0k1cmck1m(m+1)(2m+1)={1,1,76,12790,}.

Az inverz komplementer hibafüggvény:

erfc1(1z)=erf1(z).

Elemi függvényekkel történő közelítés

Abramowitz és Stegun számos közelítő megoldást ad különböző pontossággal. Ez lehetővé teszi a felhasználónak, hogy kiválaszthassa a számára legalkalmasabb megközelítést. A következőkben növekvő pontosság mellett bemutatunk néhány közelítő megoldást:

erf(x)11(1+a1x+a2x2+a3x3+a4x4)4    (maximális hiba: 5·10–4)

ahol a1=0.278393, a2=0.230389, a3=0.000972, a4=0.078108

erf(x)1(a1t+a2t2+a3t3)ex2,t=11+px    (maximális hiba: 2.5·;10–5)

ahol p=0.47047, a1=0.3480242, a2=-0.0958798, a3=0.7478556

erf(x)11(1+a1x+a2x2+...+a6x6)16    (maximális hiba: 3·;10–7)

ahol a1=0.0705230784, a2=0.0422820123, a3=0.0092705272, a4=0.0001520143, a5=0.0002765672, a6=0.0000430638

erf(x)1(a1t+a2t2+...+a5t5)ex2,t=11+px    (maximális hiba: 1.5·10–7)

ahol p=0.3275911, a1=0.254829592, a2=–0.284496736, a3=1.421413741, a4=–1.453152027, a5=1.061405429 A fenti megközelítő megoldások x≥0 esetén érvényesek. Negatív x esetén, ki kell használni azt a tényt, hogy erf(x) egy páratlan függvény, s így erf(x)=–erf(–x). Egy másik megközelítés:

erf(x)sgn(x)1exp(x24/π+ax21+ax2)

ahol

a=8(π3)3π(4π)0.140012.

Ez a megközelítés igen nagy pontosságot ad a 0, és a végtelen szomszédságában, és a hiba kisebb, mint 0.00035 minden x-re. A a ≈ 0.147 értéket használva a maximális hiba lecsökken közel 0.00012-re.[4] A megközelítést invertálni is lehet az inverz hiba függvény kiszámítására:

erf1(x)sgn(x)(2πa+ln(1x2)2)2ln(1x2)a(2πa+ln(1x2)2)

Alkalmazás

Ha egy mérési sorozat eredményeit a normális eloszlás szórásával (σ) írjuk le, és a várható érték 0, akkor erf(aσ2) a valószínűsége, hogy egy egyszeri mérés –a and +a közé esik pozitív a esetén. Ez hasznos, például, egy digitális kommunikációs rendszer bithibaarányának megállapításánál. A hibafüggvény és a komplementer hibafüggvény, például, a hőegyenlet megoldásánál fordul elő, amikor a határérték probléma a Heaviside-függvény által adott.

Kapcsolódó függvények

A hibafüggvény lényegében azonos a standard normális kumulatív eloszlás függvénnyel (Φ), melyet programozási nyelvekben norm(x)-nek neveznek, és csak skálázásban, és fordításban különbözik. Φ(x)=12πxet22dt=12[1+erf(x2)]=12erfc(x2) vagy erf-, és erfc-re átrendezve:

erf(x)=2Φ(x2)1erfc(x)=2Φ(x2).

Következésképpen, a hibafüggvény szorosan kapcsolódik a Q-függvényhez, mely a normális eloszlás farok-eloszlása. A Q-függvény kifejezhető a hibafüggvény kifejezéseivel is:

Q(x)=1212erf(x2)=12erfc(x2).

A Φ inverze úgy is ismert, mint a normális kvantilis függvény, vagy a probit-függvény, és kifejezhető az inverz hibafüggvénnyel:

probit(p)=Φ1(p)=2erf1(2p1)=2erfc1(2p).

A standard normális cdf-et gyakran használják valószínűségszámításban és statisztikában, és a hibafüggvényt a matematika számos más ágában is alkalmazzák. A hibafüggvény a Mittag–Leffler függvény speciális esete, és kifejezhető, mint a Kummer-függvény:

erf(x)=2xπ1F1(12,32,x2).

Általánosított hibafüggvény

Általánosított hibafüggvény

Az általánosított hibafüggvény En(x):
szürke görbe: E1(x) = (1 – e –x)/π
piros görbe: E2(x) = erf(x)
zöld görbe: E3(x)
kék görbe: E4(x)
sárga görbe: E5(x). Néhány szerző tárgyalja a további általános függvényeket:[forrás?]

En(x)=n!π0xetndt=n!πp=0(1)pxnp+1(np+1)p!.

Az általánosított függvényt egyenértékű módon fejezi ki x > 0 esetekre a gamma-függvény, és az inkomplett gamma-függvény.

En(x)=Γ(n)(Γ(1n)Γ(1n,xn))π,x>0.

Így a hibafüggvény meghatározható az inkomplett gamma-függvény kifejezéseivel.

Komplementer hibafüggvény iterált integráljai

A komplementer hibafüggvény iterált integráljai:

inerfc(z)=zin1erfc(ζ)dζ.

hatvány sorral:

inerfc(z)=j=0(z)j2njj!Γ(1+nj2),

melyből a szimmetrikus tulajdonságok következnek:

i2merfc(z)=i2merfc(z)+q=0mz2q22(mq)1(2q)!(mq)!

és

i2m+1erfc(z)=i2m+1erfc(z)+q=0mz2q+122(mq)1(2q+1)!(mq)!.

Implementációk

A hibafüggvény megtalálható a következő programozási nyelvekben

  • C
  • C99
  • C++: C++11
  • Fortran 2008
  • Python
  • Mathematica
  • Haskell
  • R
  • Matlab
  • Ruby
  • A Google kereső kalkulátorként működhet és kiszámolja a „erf(...)” és „erfc(...)” értékeket.

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. Andrews Special functions of mathematics for engineers
  2. 2,0 2,1 Greene, William H., Econometric Analysis (fifth edition), Prentice-Hall, 1993, p. 926, fn. 11
  3. B. Van Zeghbroeck, Principles of Semiconductor Devices, University of Colorado, 2011. [1] Archiválva 2013. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Winitzki, Sergei: A handy approximation for the error function and its inverse (PDF), 2008. február 6. (Hozzáférés: 2011. október 3.)[halott link]

Irodalom

  • Cuyt, A.A.M.; Petersen, V.; Verdonk, B.; Waadeland, H.; Jones, W.B: Handbook of Continued Fractions for Special Functions. (hely nélkül): Springer-Verlag. 2008. ISBN 978-1-4020-6948-2  
  • Abramowitz, Milton; Stegun, Irene A., eds: "Chapter 7", Handbook of Mathematical Functions with Formulas, Graphs, and Mathematical Tables. (hely nélkül): New-York Dover. 1965. ISBN 978-1-4020-6948-2  
  • Teukolsky, SA; Vetterling, WT; Flannery, BP: "Section 6.2. Incomplete Gamma Function and Error Function". (hely nélkül): New-York Dover. 1965. ISBN 978-1-4020-6948-2  

Kapcsolódó szócikkek

További információk