Jódetán

Jódetán
IUPAC-név	Jódetán
Más nevek	etil-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	75-03-6
RTECS szám	KI4750000
SMILES CCI
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C2H5I
Moláris tömeg	155,98 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	1,94 g/cm³
Olvadáspont	-108 °C
Forráspont	71 °C
Oldhatóság (vízben)	lassú bomlás
Oldhatóság (etanol)	korlátlanul elegyedik
Oldhatóság (dietil-éter)	korlátlanul elegyedik
Törésmutató (nD)	1.513–1.514
Viszkozitás	7,269 cP 0 °C-on 5,925 cP 20 °C-on
Gőznyomás	145 mbar (20 °C) 223 mbar (30 °C) 333 mbar (40 °C) 482 mbar (50 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Irritatív (Xi)
NFPA 704	1 2 1
R mondatok	R10, R36/37/38
S mondatok	S23, S26
Rokon vegyületek
Rokon alkil-halogenidek	etil-klorid etil-bromid n-propil-jodid izopropil-jodid metil-jodid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A jódetán (vagy etil-jodid) egy halogénezett szénhidrogén, az etán jódtartalmú származéka. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csak kis mértékben oldódik, de jól oldja az alkohol és az éter.

Kémiai tulajdonságai

Állás közben lassan bomlik, megbarnul. A bomlás fény hatására gyorsabban megy végbe. A barna színt a kiváló jód okozza. Ha meggyújtják, elég. Gyúlékony vegyület.

Előállítása

Etanolból állítható elő vörösfoszforral és jóddal, illetve az ezekből képződő foszfor-trijodiddal.

$$\begin{gathered} \mathrm{3} \\ {\mathrm{C}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{H}}_{\mathrm{5}}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{P}{\mathrm{I}}_{\mathrm{3}}\mathrm{\to }\mathrm{3} \\ {\mathrm{C}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{H}}_{\mathrm{5}}\mathrm{I}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}\mathrm{P}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}} \end{gathered}$$

Az etanolhoz először kevés vörösfoszfort adnak, majd kisebb részletekben porrá zúzott jódot. A képződő oldatot másnap ledesztillálják. Ekkor egy sárga színű folyadék képződik, amit nátrium-hidrogén-szulfit oldattal mosnak. A folyadék ettől színtelenné válik. A keletkezett színtelen folyadékot kalcium-kloriddal szárítják, majd ismét desztillálják.

Felhasználása

A jódetánt etilezőszerként alkalmazzák szintézisekkor. Erre a célra azért alkalmas, mert a forráspontja nem nagyon alacsony és a reakciókészsége nagy.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
• Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai