Tölgyfa-érdestinóru
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Leccinum aurantiacum | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tölgyfa-érdestinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyfa-érdestinóru témájú médiaállományokat és Tölgyfa-érdestinóru témájú kategóriát. |
| Tölgyfa-érdestinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A tölgyfa-érdestinóru (Leccinum aurantiacum) a tinórúgomba-alkatúak rendjén belül, a tinórufélék családjába tartozó Leccinum nemzetség egyik ehető faja. Nevéből következtethetően leginkább tölgyesben található, de vegyes erdőkben is előfordulhatnak.
Előfordulása
Júniustól októberig, savanyú talajon, lomberdőben, főleg tölgyek alatt, elég gyakori.
Megjelenése
Kalapja 6–15 cm átmérőjű, eleinte félgömb alakú, majd kissé kiterül. Téglaszínű, narancsbarna vagy rozsdabarna, fiatalon nemezes, később sima, a bőre a kalap szélén ránő a csöves részre. Csöves része a tönk előtt felkanyarodik, szűk pórusú, fiatalon piszkosfehér, később szürkésbarnás lesz, nyomásra szürkül. Tönkje 11–18 cm hosszú, 2-3,5 cm vastag, megnyúlt, hengeres, fehéres alapon halványbarnás, végül barnásvörös szemcsékkel, pikkelyekkel díszített. Húsa a kalapban hamar puhul, a tönkben megkeményedik, fehér, elvágva lilásrózsaszín árnyalatú, majd szürkésibolyás lesz, szag és íz nem jellemző.
Felhasználhatósága
Ehető gomba. Kalapja és tönkje egyaránt fogyasztható.
Összetéveszthetősége
Mérgező fajjal nem téveszthető össze. Nagyon hasonló a nyárfa alatt növő, szintén ehető vörös érdestinóru (Leccinum albostipitatum).
Források
- Tölgyfa-érdestinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
- Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.
