Barátszabadi
Barátszabadi | |||
Utcakép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Trencséni | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Jozef Kováč | ||
Irányítószám | 913 21 (pošta Trenčianska Turná) | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | TN | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 260 m | ||
Terület | 16,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Barátszabadi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Barátszabadi témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Barátszabadi (1899-ig Barát-Lehota, szlovákul Mníchova Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
Trencséntől 6 km-re délre fekszik.
Története
1269-ben említik először. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Barát Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésháy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Rákótzinak idejekor innen nem meszsze tsatáztak a’ Magyarok, a’ Németekkel; határja jó, javai külömbfélék.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Barát), (Mnichova Lehota), tót falu, Trencsén vagy most A. Nyitra vmegyében, 458 kath., 28 evan., 12 zsidó lak. Kath. filial. templom. Határja igen hegyes, erdős, és sovány. F. u. a báni uradalom.”[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 542 lakosából 489 szlovák, 16 német, 14 más anyanyelvű és 23 csecsemő volt. Ebből 490 római katolikus, 39 evangélikus és 13 zsidó vallású. 1910-ben 739 lakosából 704 szlovák, 7 német, 3 magyar és 25 más anyanyelvű volt. 2001-ben 1079 lakosából 1031 szlovák volt. 2011-ben 1212 lakosából 1153 szlovák, 5 cseh, 2 magyar, 1-1 ruszin és más nemzetiségű és 50 ismeretlen nemzetiségű volt.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.