Péterszabadja
Péterszabadja (Petrova Lehota) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Trencséni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1332 | ||
Polgármester | Radko Rožánek | ||
Irányítószám | 913 26 | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | TN | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 402 m | ||
Terület | 8,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Péterszabadja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterszabadja témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Péterszabadja (1898-ig Petri-Lehota, szlovákul Petrova Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
Trencséntől 22 km-re keletre.
Története
A települést a 14. század elején alapították a német jog alapján. 1346-ban „Lyhota Petri”, 1431-ben „Peter Lehota”, 1458-ban „Petrowa Lhota”, 1520-ban „Petrowa Lehota” alakban említik. A Motesiczky család birtoka volt. 1598-ban 27 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 33 házában 41 családban 270-en lakták. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Péter, vagy Petri Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Moresiczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Fekete Lehotához 1/4 mértföldnyire, határja sovány, de egyéb javai vannak.”[1] 1828-ban 24 házában 269 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Petr)i, tót f., Trencsén vmegyében, Motesicz filial. 225 kath., 5 zsidó lak. F. u. Motesiczky. Ut. posta Trencsén.”[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 255 lakosából 238 szlovák, 10 német, 1 magyar anyanyelvű és 6 csecsemő volt. Ebből 248 római katolikus és 7 zsidó vallású. 1910-ben 149 lakosából 143 szlovák, 6 német anyanyelvű volt. 2001-ben 182 lakosából 180 szlovák volt. 2011-ben 170 lakosából 169 szlovák és 1 magyar volt.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.