Ivánháza
| Ivánháza (Ivanovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1398 | ||
| Polgármester | Mária Hládeková | ||
| Irányítószám | 913 05 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 15,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″48.830278°N 17.904722°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″48.830278°N 17.904722°E | |||
| Ivánháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánháza témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ivánháza (1899-ig Ivanócz, szlovákul Ivanovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
Trencséntől 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb oldalán, a 61-es út mellett fekszik.
Története
A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a régészek az i. e. 40000 körüli időből a szeletai kultúra telepének nyomait tárták fel. Kerültek elő leletek, főként kőszerszámok az i. e. 2. évezredből is. Az i. e. 16. században a hévmagyarádi kultúra népének települése állt itt, de megtalálták a kora bronzkor emberének eszközeit, cserépmaradványait is. A települést 1398-ban „Iwany” néven Luxemburgi Zsigmond oklevelében említik először, melyben a beckói uradalmat hívének, Stíbornak adja. 1471-ben Hunyadi Mátyás oklevelében „Iwanovche” alakban szerepel. Ivánháza lakóiról először a beckói uradalom 1522-ből származó urbáriumában lehet olvasni. Ebben említés történik a falu bírójáról, Holár Fábiánról és név szerint fel vannak sorolva az esküdtek is. A község lakói a mezőgazdaságban megtermelt javakból éltek. A 16.–17. században a község földesurai a beckói vár urai voltak. 1598-ban a Bánffy és Nádasdy családok, majd 1648-tól, a Bánffyak kihalásától birtokai több nemesi családhoz kerültek. Többek közt a Révay, Rakovszky, Berényi, Serényi, Eszterházy, Szulyovszky és Erdődy családoknak voltak birtokaik a községben. 1664-ben a török adójegyzékben említik, hogy Paksa Márton bíró a falu lakosai nevében 11199 akcse adót fizetett. 1784-ben a népesség összeírásban 107 házában 700 lakost számláltak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „IVANÓCZ. Ivanovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kochanóczhoz, mellynek filiája, nem meszsze, határja Felső Kohanóczhoz hasonlító.”[1] 1828-ban 99 házban 981 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ivanocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, a Trencsénhez vivő országutban, a mondott várostól délre 2 mfldnyire. Határja egy a legjobbak közül való a megyében. Vannak jó szántóföldjei, legelője, rétje, erdeje. Lakja a Mlacsoviczi irtásokkal együtt 302 kath., 458 evang., 60 zsidó lak. F. u. többen közbirtokosok.”[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 638 lakosából 565 szlovák, 46 német, 7 magyar anyanyelvű és 20 csecsemő; ebből 335 evangélikus, 253 római katolikus és 50 zsidó vallású volt. 1910-ben 911 lakosából 861 szlovák, 25 német, 18 magyar és 7 egyéb anyanyelvű volt. 2001-ben 800 lakosából 787 szlovák volt. 2011-ben 915 lakosából 858 szlovák, 7 cseh, 2-2 magyar, ukrán és német, 1 egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
- Itt hunyt el 1893-ban Kubicza Pál, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |