Cobolyfalu

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Cobolyfalu
Cobolyfalu zászlaja
Cobolyfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
PolgármesterMarian Hudec
Irányítószám913 38
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Testvérvárosok
Lista
Gmina Rudniki
Népesség
Népsűrűség124 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület17,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°E
Cobolyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cobolyfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cobolyfalu (1899-ig Szoblahó, szlovákul Soblahov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 4 km-re délkeletre fekszik.

Története

A falu már a 13. században létezett – temploma is állt már a 14. század első felében –, de csak 1393-ban „Sablaho” néven említik először. 1421-1422-ben a husziták foglalták el. 1439-ben Erzsébet királyné adományából a Cillei család birtoka, ezután a trencséni váruradalom része. 1513-ban Cobolyfalvi Mihály a birtokosa. 1550-ben 37 jobbágytelek volt a településen, melyen 33 család gazdálkodott. A török rajtaütések, majd a kuruc harcok során többször feldúlták a falut, 1671-ben földrengés pusztított. Ezek az események alaposan visszavetették a fejlődésben. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOBLAKOV. Szoblaho. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Trentsénhez nem meszsze, hegyek között; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok közel.[1] A 18. században 1835-ig a trencséni uradalom révén az Illésházy család a falu földesura. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szoblaho, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencsénhez nyugotra 3 fertálynyira. Lakja 690 kath., 14 zsidó. Kath. paroch. templom. Határja sok helyt soványas; erdeje nagy; van savanyuviz forrása is. F. u. a dubniczai uradalom.[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1628-ban 31 jobbágyháza és 19 lakatlan háza volt. 1828-ban 102 házában 741 lakos élt. 1880-ban 848 lakosából 780 szlovák, 17 német, 6 magyar, 11 egyéb anyanyelvű és 34 csecsemő volt. Ebből 830 római katolikus és 18 zsidó vallású. 1910-ben 988 lakosából 968 szlovák, 13 magyar és 7 német anyanyelvű volt. 2001-ben 1933 lakosából 1904 szlovák volt. 2011-ben 2154 lakosából 2043 szlovák, 12 cseh, 4 egyéb, 2 magyar, 1 cigány és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült koragótikus stílusban. Reneszánsz kapuzatát és mellékhajóját 1537-ben építették hozzá.
  • Nepomuki Szent János szobra 1789-ben készült.
  • A temető kápolnája szintén 18. századi.

Jegyzetek

Források

  • Milan Šišmiš - Marián Zemene 2009: Soblahov
  • Lucia Benediková - Karol Pieta 2018: Lužické hradisko s následným laténským osídlením v Soblahove (okres Trenčín). In: Sídla, artefakty a čas...

További információk