Cobolyfalu
| Cobolyfalu | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Marian Hudec | ||
| Irányítószám | 913 38 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Testvérvárosok | Lista Gmina Rudniki | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 124 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 284 m | ||
| Terület | 17,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°E | |||
| Cobolyfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cobolyfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cobolyfalu (1899-ig Szoblahó, szlovákul Soblahov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
Trencséntől 4 km-re délkeletre fekszik.
Története
A falu már a 13. században létezett – temploma is állt már a 14. század első felében –, de csak 1393-ban „Sablaho” néven említik először. 1421-1422-ben a husziták foglalták el. 1439-ben Erzsébet királyné adományából a Cillei család birtoka, ezután a trencséni váruradalom része. 1513-ban Cobolyfalvi Mihály a birtokosa. 1550-ben 37 jobbágytelek volt a településen, melyen 33 család gazdálkodott. A török rajtaütések, majd a kuruc harcok során többször feldúlták a falut, 1671-ben földrengés pusztított. Ezek az események alaposan visszavetették a fejlődésben. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOBLAKOV. Szoblaho. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Trentsénhez nem meszsze, hegyek között; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok közel.”[1] A 18. században 1835-ig a trencséni uradalom révén az Illésházy család a falu földesura. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szoblaho, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencsénhez nyugotra 3 fertálynyira. Lakja 690 kath., 14 zsidó. Kath. paroch. templom. Határja sok helyt soványas; erdeje nagy; van savanyuviz forrása is. F. u. a dubniczai uradalom.”[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
1628-ban 31 jobbágyháza és 19 lakatlan háza volt. 1828-ban 102 házában 741 lakos élt. 1880-ban 848 lakosából 780 szlovák, 17 német, 6 magyar, 11 egyéb anyanyelvű és 34 csecsemő volt. Ebből 830 római katolikus és 18 zsidó vallású. 1910-ben 988 lakosából 968 szlovák, 13 magyar és 7 német anyanyelvű volt. 2001-ben 1933 lakosából 1904 szlovák volt. 2011-ben 2154 lakosából 2043 szlovák, 12 cseh, 4 egyéb, 2 magyar, 1 cigány és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
- Itt született 1786-ban Betták Ádám katolikus plébános.
Nevezetességei
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült koragótikus stílusban. Reneszánsz kapuzatát és mellékhajóját 1537-ben építették hozzá.
- Nepomuki Szent János szobra 1789-ben készült.
- A temető kápolnája szintén 18. századi.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Milan Šišmiš - Marián Zemene 2009: Soblahov
- Lucia Benediková - Karol Pieta 2018: Lužické hradisko s následným laténským osídlením v Soblahove (okres Trenčín). In: Sídla, artefakty a čas...
További információk
A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |