Hattyas
Hattyas (Hitiaș) | |
![]() | |
Ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Rakovica |
Rang | falu |
Községközpont | Rakovica |
Irányítószám | 307334 |
SIRUTA-kód | 158298 |
Népesség | |
Népesség | 842 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 100 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyas témájú médiaállományokat. | |
Hattyas, románul: Hitiaș, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Buziásfürdőől északra, a Temes bal partján fekvő település.
Története
Hattyas nevét 1410-ben említette először oklevél Hathyas néven. 1447-ben Hatthyas, 1462-ben Hathyas, 1808-ban Hityias, 1913-ban Hattyas néven írták. Hattyas 1428-ban Dobozi László birtoka volt, a 15. század közepén Dánfi Lászlóé volt, aki itteni birtokát 1447-ben zálogba adta Nagymihályi Lászlónak. 1462. évi oklevélben már Hathyas néven fordult elő, mint Doboz 7. tartozéka. Ekkor a Dobozi Dánfi család birtoka volt. A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717. évi kamarai összeírásban Adiesch néven, 50 házzal szerepelt. Mercy térképén Adiesch vagy Hidiesch, az 1761. évi hivatalos térképen, pedig Hittiasch néven a csákovai kerületben volt feltüntetve. 1807-ben a nagyköveresi uradalomhoz tartozó kincstári birtokként a vallás- és tanulmányi alap birtokába ment át. A 20. század elején a magyar királyi közalapítványi uradalomnak volt a nagyobb birtokosa. Hattyastól nyugatra feküdt egykor Kresztincz helység, mely 1488-ban Czikó-Vásárhely tartozéka volt. A környéken fekhettek Alsó- és Felső-Venécze is, melyek 1462-ben Doboz és 1483-ban Borzlyuk tartozékai voltak. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Hityiás, Temes vármegyében, 1363 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 6574 hold, ... Lakosai szerszámfával kereskednek. Birja a királyi alapitvány” A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott. 1910-ben 1766 lakosából 92 magyar, 26 német, 1633 román volt. Ebből 109 római katolikus, 223 görögkatolikus, 1425 görögkeleti ortodox volt. Hattyas környékén egykor több mára már elpusztult település is állt: Kresztincz: - Hattyastól nyugatra feküdt. 1488-ban Czikó-Vásárhely tartozéka volt. Alsó-Venécze, Felső-Venécze: - 1462-ben Doboz és 1483-ban Borzlyuk tartozékai voltak.
Nevezetességek
Hivatkozások
Források
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.