Saint-Léger-de-Peyre az Aubrac-hegység és a Margeride-hegység között fekszik, 740 méteres (a községterület 670-1154 méteres) tengerszint feletti magasságban, Marvejols-tól 6 km-re északra a Colagne és a Crueize összefolyásánál. A község területének 22%-át (604 hektár) erdő borítja.[2]
Nyugatról Antrenas, északnyugatról Le Buisson, északról Saint-Sauveur-de-Peyre és Recoules-de-Fumas, keletről Lachamp, délről Marvejols és Montrodat községekkel határos.
A községet Marvejols-lal és Saint-Sauveur-de-Peyre-rel (11 km) a D2-es megyei út köti össze. Területén áthalad a Párizs-Béziers vasútvonal is (két alagút).
A községhez tartozik Espères, Les Salles, Coste Mage, Fraissinet, Pomeyrols, La Borie des Dames, Lascols, Le Bouchet és Sainte-Lucie.
Története
A település a történelmi Gévaudan tartományban fekszik, utónevét arról a Peyre-i báróságról kapta, melyhez tartozott. A 16. században lakosai protestáns hitre tértek, de 1685-ben rekatolizáltak. A francia forradalom idején a Galeizon nevet kapta.[3]1852. június 18-án egy hirtelen jött árvíz 22 házat pusztított el a faluban. Az elvándorlás következtében az utóbbi két évszázad során lakossága 1/10-ére csökkent. 1930-1937 között a község területén ezüsttartalmú ólomércet bányásztak.[4]
Crueize-viadukt a Párizs-Béziers vasútvonalon, a Crueize szurdokvölgye felett 1880-ban épült völgyhíd.[5]
Vallée de l'Enfer - a Crueize-folyó szurdokvölgye.
Sainte Lucie-ben található a megye egyik legfontosabb idegenforgalmi nevezetessége, a Gévaudani Farkasrezervátum (Parc à loups du Gévaudan), melyet 1962-ben hozott létre Gérard Ménatory, a Midi Libre újságírója a Gévaudanban teljesen kipusztított farkas újbóli meghonosítására. A rezervátumban (mely 1985 óta látogatható) 130 farkas él 20 hektáros területen.