Lomna (Sztropkói járás)
| Lomna (Lomné) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1369 |
| Polgármester | Ľudmila Hospodárová |
| Irányítószám | 090 33 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 7,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 38′ 16″49.106667°N 21.637778°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 38′ 16″49.106667°N 21.637778°E | |
| Lomna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lomna témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lomna (szlovákul: Lomné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
Sztropkótól 11 km-re délre, az Ondava jobb oldalán, közvetlenül a Nagydomásai-víztározó felett fekszik.
Története
Az észak-zempléni térség egyik legrégibb települése, melyet a német jog alapján telepítettek. Első soltésza Péter volt. A szorocsányi uradalomhoz tartozott. 1347-ben említik először, amikor Mikcs fia Roland, a szomszédos sztropkói uradalom birtokosa a csicsvai uradalom birtokosainak, a Rozgonyiaknak adja. 1369-ben Csicsva várának tartozéka. 1382-ben „Lumpna” néven említik, 1410-ben „Lomna” néven szerepel. A Rozgonyiak után a Czudar család volt a birtokosa. A 16. században ruszinokkal telepítették be, 1715-ben hat ház állt a faluban. 1787-ben 38 háza és 271 lakosa volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LOMNA. Orosz falu Zemplén, Várm. földes Urai G. Csáky, és G. Barkótzi Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 órányira, Bodzástól egy fertály órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, erdeje, szőleje nints, rét nélkűl is szűkölködik, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, piatza Sztropkón.”[1] 1828-ban 58 házában 432 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lomna, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fil. 15 római, 402 g. kath., 8 zsidó lak., gör. kath. anyaszentegyházzal, 658 hold szántófölddel. F. u. Haller. Ut. p. Orlik.”[2] Utolsó birtokosa a Haller család volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lomna, Sáros vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, 49 házzal és 265 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Csáky és Barkóczy grófok voltak; most nagyobb birtokosa nincsen. A faluban gör. kath. templom van, mely 1753-ban épült.”[3] A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 287, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 300 lakosából 259 szlovák és 34 ruszin volt. 2011-ben 268 lakosából 220 szlovák és 19 ruszin.
Nevezetességei
Barokk görögkatolikus temploma 1753-ban épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
