Hurwitz-féle zéta-függvény

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A matematikában a Hurwitz-féle zéta-függvény a zéta-függvények egyike. Formális definíciója s, q komplex argumentumokra, ha Re(s) > 1 és Re(q) > 0:

ζ(s,q)=n=01(q+n)s.

A fent megadott tartományon abszolút konvergens, és kiterjeszthető a komplex síkra úgy, hogy s≠1. A Riemann-féle zéta-függvény ennek egy speciális esete: ζ(s,1).

Hurwitz-féle zéta-függvény, ha q=1/3. Tartományszínezéses módszerrel generálva a Matplotlib felhasználásával. A piros szín pozitív, a kékeszöld negatív valós értékeket jelez[1]

Analitikus folytatás

Hurwitz-féle zéta-függvény, ha q=24/25

Ha Re(s)1, akkor a függvény definiálható, mint:

ζ(s,q)=Γ(1s)12πiCzs1eqz1ezdz

ahol az integráció C útvonala hurok a negatív tengely körül. Ezzel ζ(s,q) analitikusan folytatható s-ben. A Hurwitz-féle zéta-függvény ezzel a folytatással meromorf, ami minden s komplex számra definiálható, amire s1. Az s=1 helyen elsőrendű pólusa van, és reziduuma 1. A konstans term

lims1[ζ(s,q)1s1]=Γ(q)Γ(q)=ψ(q)

ahol Γ a gamma-függvény, és ψ a digamma-függvény.

Sorfejtés

Hurwitz-féle zéta-függvény, mint q függvénye. Itt s rögzített, s=3+4i

Helmut Hasse konvergens Newton-sor reprezentációt definiált minden valós q > 0 és minden s ≠ 1 esetére 1930-ban:[2]

ζ(s,q)=1s1n=01n+1k=0n(1)k(nk)(q+k)1s.

A sor egyenletesen konvergál az s-sík kompakt halmazain egy egészfüggvényhez. A belső összeg érthető, mint q1s n-edik hátradifferenciálja; azaz,

Δnq1s=k=0n(1)nk(nk)(q+k)1s

ahol Δ az előredifferenciál operátor. Tehát

ζ(s,q)=1s1n=0(1)nn+1Δnq1s=1s1log(1+Δ)Δq1s

Integrál reprezentáció

A függvény integrálreprezentációja Mellin-transzformációval kapható:

ζ(s,q)=1Γ(s)0ts1eqt1etdt

ha s>1 és q>0.

Hurwitz képlete

Hurwitz képlete:

ζ(1s,x)=12s[eiπs/2β(x;s)+eiπs/2β(1x;s)]

ahol

β(x;s)=2Γ(s+1)n=1exp(2πinx)(2πn)s=2Γ(s+1)(2π)sLis(e2πix)

a zéta egy reprezentációja, ami érvényes 0x1 and s > 1. Itt Lis(z) a polilogaritmus.

Függvényegyenlet

A függvényegyenlet kapcsolatot teremt a jobb és a bal félsíkon felvett értékek között. Egész 1mn esetén

ζ(1s,mn)=2Γ(s)(2πn)sk=1n[cos(πs22πkmn)ζ(s,kn)]

fennáll minden s értékre.

Taylor-sorok

A zéta függvényt a második argumentumában vett parciális deriválás eltolja:

qζ(s,q)=sζ(s+1,q).

Emiatt a Taylor-sornak különböző árnyékformája van:

ζ(s,x+y)=k=0ykk!kxkζ(s,x)=k=0(s+k1s1)(y)kζ(s+k,x).

Alternatívan,

ζ(s,q)=1qs+n=0(q)n(s+n1n)ζ(s+n),

ahol |q|<1.[3] Közeli rokon a Stark–Keiper formula:

ζ(s,N)=k=0[N+s1k+1](s+k1s1)(1)kζ(s+k,N)

ami egész N-ekre és tetszőleges s-re teljesül. Lásd még Faulhaber képletét hasonló kapcsolatért egészek hatványainak véges összegével.

Laurent-sor

A Laurent-sorkifejtés használható a Stieltjes-konstansok definiálásához:

ζ(s,q)=1s1+n=0(1)nn!γn(q)(s1)n.

Speciálisan γ0(q)=ψ(q) és γ0(1)=ψ(1)=γ0=γ.

Fourier-transzformált

A Hurwitz-féle zéta-függvény s szerinti diszkrét Fourier-transzformáltja a Legendre-féle khi-függvény.

Kapcsolat a Bernoulli-polinomokkal

A fent definiált β függvény a Bernoulli-polinomok általánosítása:

Bn(x)=[(i)nβ(x;n)]

ahol z a z komplex szám valós része. Alternatívan

ζ(n,x)=Bn+1(x)n+1.

Speciálisan n=0 esetén:

ζ(0,x)=12x.

Kapcsolat a Jacobi-féle théta-függvénnyel

Ha ϑ(z,τ) a Jacobi-féle théta-függvény, akkor

0[ϑ(z,it)1]ts/2dtt=π(1s)/2Γ(1s2)[ζ(1s,z)+ζ(1s,1z)]

teljesül minden s>0 és komplex, de nem egész z esetén. Ha z=n egész, az összefüggés egyszerűsíthető:

0[ϑ(n,it)1]ts/2dtt=2π(1s)/2Γ(1s2)ζ(1s)=2πs/2Γ(s2)ζ(s).

ahol ζ a Riemann-féle zéta-függvény. Jegyezzük meg, hogy ez utóbbi forma függvényegyenlet a Riemann-féle zéta-függvényre, és ez Riemanntól származik. A különbség annak tulajdonítható, hogy a Jacobi-féle théta-függvény határértéke a Dirac-delta z-ben, ha t0.

Kapcsolat a Dirichlet-féle L-függvényekkel

Racionális argumentumokra a Hurwitz-féle zéta-függvény kifejezhető Dirichlet-féle L-függvények lineáris kombinációjaként, és fordítva: A Hurwitz-féle zéta-függvény egyenlő a ζ(s) Riemann-féle zéta-függvénnyel ha q = 1, ha q = 1/2 akkor (2s−1)ζ(s),[4] és ha q = n/k ahol k > 2, (n,k) > 1 és 0 < n < k, akkor[5]

ζ(s,n/k)=ksφ(k)χχ(n)L(s,χ),

és az összeg végigfut az összes Dirichlet-karakteren mod k. Megfordítva, tekintsük a következő lineáris kombinációt:[4]

L(s,χ)=1ksn=1kχ(n)ζ(s,nk).

Teljesül még a multiplikációs tétel:

ksζ(s)=n=1kζ(s,nk),

ahol a hasznos általánosítás az eloszlás reláció[6]

p=0q1ζ(s,a+p/q)=qsζ(s,qa).

(Ez utóbbi akkor teljesül, ha q természetes szám, és 1 − qa nem.)

Nullhelyek

Ha q = 1, akkor éppen a Riemann-féle zéta-függvényt kapjuk vissza. Ha q = 1/2, akkor a Riemann-féle zéta-függvény és egy egyszerű függvény szorzatát kapjuk, ami nehézzé teszi a nullhelyek keresését. Ha 0<q<1 és q≠1/2, akkor minden pozitív &epsilon-hoz van gyök az 1<Re(s)<1+&epsilon sávban. Ezt Davenport és Heilbronn bizonyította transzcendens esetre,[7] és Cassels algebrai irracionális esetre.[4][8]

Racionális értékek

A Hurwitz-féle zéta-függvénnyel több azonosság is levezethető a racionális számokra.[9] Az En(x) Euler-polinomok együtthatói:

E2n1(pq)=(1)n4(2n1)!(2πq)2nk=1qζ(2n,2k12q)cos(2k1)πpq

és

E2n(pq)=(1)n4(2n)!(2πq)2n+1k=1qζ(2n+1,2k12q)sin(2k1)πpq

Továbbá

ζ(s,2p12q)=2(2q)s1k=1q[Cs(kq)cos((2p1)πkq)+Ss(kq)sin((2p1)πkq)]

ami teljesül, ha 1pq. Itt Cν(x) és Sν(x) a χν Legendre-féle khi-függvény segítségével vannak definiálva

Cν(x)=Reχν(eix)

és

Sν(x)=Imχν(eix).

A ν egész értékeire ezek kifejezhetők az Euler-polinomokkal. Ezek a relációkl megkaphatók a függvényegyenlet alkalmazásával a fenti Hurwitz-formulára.

Speciális esetek, általánosítások

A Hurwitz-féle zéta-függvény pozitív egész m-mel kapcsolódik a poligamma függvényhez:

ψ(m)(z)=(1)m+1m!ζ(m+1,z).

Negatív egész −n számokra az értékek a Bernoulli-polinomokhoz kapcsolódnak:[10]

ζ(n,x)=Bn+1(x)n+1.

A Barnes-féle zéta-függvény a Hurwitz-féle zéta-függvény általánosítása. A Lerch-transzcendens a Hurwitz-féle zéta-függvény általánosítása:

Φ(z,s,q)=k=0zk(k+q)s

így

ζ(s,q)=Φ(1,s,q).

Hipergeometrikus függvény

ζ(s,a)=ass+1Fs(1,a1,a2,as;a1+1,a2+1,as+1;1) ahol a1=a2==as=a és a valamint s+.

Meijer-féle G-függvény

ζ(s,a)=Gs+1,s+11,s+1(1|0,1a,,1a0,a,,a)s+.

Alkalmazásai

A Hurwitz-féle zéta-függvény több különböző tudományterületen felbukkan. Legtöbbször a számelmélet használja, itt jól kidolgozott elmélete van. Fraktálok, dinamikai rendszerek esetén is megjelenik. Az alkalmazott statisztikában kapcsolódik a Zipf-törvény, és a Zipf–Mandelbrot-törvény. A részecskefizikában Julian Schwinger egy képletében is megjelenik, hogy pontos eredményt adjon egy Dirac-elektron párképződésére uniform elektromos mezőben.

Jegyzetek

  1. http://nbviewer.ipython.org/github/empet/Math/blob/master/DomainColoring.ipynb
  2. Hasse, Helmut (1930), "Ein Summierungsverfahren für die Riemannsche ζ-Reihe", Mathematische Zeitschrift 32 (1): 458–464, doi:10.1007/BF01194645, <https://eudml.org/doc/168238>
  3. Vepstas, Linas (2007). "An efficient algorithm for accelerating the convergence of oscillatory series, useful for computing the polylogarithm and Hurwitz zeta functions". arXiv:math/0702243.
  4. 4,0 4,1 4,2 Davenport (1967) p.73
  5. Lowry, David: Hurwitz Zeta is a sum of Dirichlet L functions, and vice-versa. mixedmath. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  6. Modular Units, Grundlehren der Mathematischen Wissenschaften. Springer-Verlag, 13. o. (1981). ISBN 0-387-90517-0 
  7. Davenport, H. & Heilbronn, H. (1936), "On the zeros of certain Dirichlet series", Journal of the London Mathematical Society 11 (3): 181–185, DOI 10.1112/jlms/s1-11.3.181
  8. Cassels, J. W. S. (1961), "Footnote to a note of Davenport and Heilbronn", Journal of the London Mathematical Society 36 (1): 177–184, DOI 10.1112/jlms/s1-36.1.177
  9. Given by Cvijović, Djurdje & Klinowski, Jacek (1999), "Values of the Legendre chi and Hurwitz zeta functions at rational arguments", Mathematics of Computation 68 (228): 1623–1630, DOI 10.1090/S0025-5718-99-01091-1
  10. Apostol (1976) p.264

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hurwitz zeta function című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.