1983-as Formula–1 monacói nagydíj
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 1983-as monacói nagydíj | |
| Az évad 5. versenye a 15-ből az 1983-as Formula–1 világbajnokságon. | |
 | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1983. május 15. |
| Hivatalos elnevezés | XLI. Grand Prix Automobile de Monaco |
| Helyszín | Circuit de Monaco, Monaco |
| Versenypálya | 3,312 km |
| Táv | 251,712 km |
| Körök | 76 |
| Időjárás | esős |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Alain Prost(Renault) |
| Idő | 1:24,840 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző |  Nelson Piquet(Brabham-BMW) |
| Idő | 1:27,283 (69. a(z) 76-ból) |
| Dobogó | |
| Első |  Keke Rosberg(Williams-Ford) |
| Második | Nelson Piquet (Brabham-BMW) |
| Harmadik | Alain Prost (Renault) |
A monacói nagydíj volt az 1983-as Formula–1 világbajnokság ötödik futama.
Futam
1983-ban Prost győzött az időmérő edzésen Arnoux és Eddie Cheever előtt. A rajtnál a pálya még nedves volt, de a slick gumival induló Keke Rosberg Prost mögé, a második pozícióba jött fel. Amikor a pálya felszáradt, mindenki kiállt a boxba, aki esőgumival rajtolt. Ekkor Rosberg átvette a vezetést, és megnyerte a futamot. Piquet második, Prost harmadik lett.
| Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 1 | Keke Rosberg
|
Williams-Ford | 76 | 1:56:38,121 | 5 | 9 |
| 2 | 5 | Nelson Piquet
|
Brabham-BMW | 76 | + 18,475 | 6 | 6 |
| 3 | 15 | Alain Prost
|
Renault | 76 | + 31,366 | 1 | 4 |
| 4 | 27 | Patrick Tambay
|
Ferrari | 76 | + 1:04,297 | 4 | 3 |
| 5 | 4 |  Danny Sullivan
|
Tyrrell-Ford | 74 | + 2 kör | 20 | 2 |
| 6 | 23 |  Mauro Baldi
|
Alfa Romeo | 74 | + 2 kör | 13 | 1 |
| 7 | 30 | Chico Serra
|
Arrows-Ford | 74 | + 2 kör | 15 | |
| Kiesett | 6 | Riccardo Patrese
|
Brabham-BMW | 64 | Elektronika | 17 | |
| Kiesett | 2 | Jacques Laffite
|
Williams-Ford | 53 | Váltó | 8 | |
| Kiesett | 29 |  Marc Surer
|
Arrows-Ford | 49 | Ütközés | 12 | |
| Kiesett | 35 |  Derek Warwick
|
Toleman-Hart | 49 | Ütközés | 10 | |
| Kiesett | 11 | Elio de Angelis
|
Lotus-Renault | 49 | Féltengely | 19 | |
| Kiesett | 25 | Jean-Pierre Jarier
|
Ligier-Ford | 32 | Felfüggesztés | 9 | |
| Kiesett | 16 | Eddie Cheever
|
Renault | 30 | Motorhiba | 3 | |
| Kiesett | 22 | Andrea de Cesaris
|
Alfa Romeo | 13 | Váltó | 7 | |
| Kiesett | 28 | René Arnoux
|
Ferrari | 6 | Felfüggesztés | 2 | |
| Kiesett | 26 | Raul Boesel
|
Ligier-Ford | 3 | Ütközés | 18 | |
| Kiesett | 9 |  Manfred Winkelhock
|
ATS-BMW | 3 | Ütközés | 16 | |
| Kiesett | 3 | Michele Alboreto
|
Tyrrell-Ford | 0 | Ütközés | 11 | |
| Kiesett | 12 | Nigel Mansell
|
Lotus-Ford | 0 | Ütközés | 14 | |
| NK | 36 | Bruno Giacomelli
|
Toleman-Hart | ||||
| NK | 8 |  Niki Lauda
|
McLaren-Ford | ||||
| NK | 7 | John Watson
|
McLaren-Ford | ||||
| NK | 31 | Corrado Fabi
|
Osella-Ford | ||||
| NK | 17 |  Eliseo Salazar
|
RAM-Ford | ||||
| NK | 32 | Piercarlo Ghinzani
|
Osella-Alfa Romeo | ||||
| NeK | 34 | .svg){kind=small} Johnny Cecotto
|
Theodore-Ford | ||||
| NeK | 33 |  Roberto Guerrero
|
Theodore-Ford |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Nelson Piquet
|
21 | 1. | Ferrari
|
25 |
| 2. | Alain Prost
|
19 | 2. | Renault
|
23 |
| 3. | Patrick Tambay
|
17 | 3. | McLaren-Ford
|
21 |
| 4. | Keke Rosberg
|
14 | 4. | Brabham-BMW
|
21 |
| 5. | John Watson
|
11 | 5. | Williams-Ford
|
21 |
Statisztikák
Vezető helyen:
- Keke Rosberg: 76 (1-76)
Keke Rosberg 2. győzelme, Alain Prost 9. pole-pozíciója, Nelson Piquet 7. leggyorsabb köre.
- Williams 17. győzelme.
Források
- A Formula–1 hivatalos oldala
- 1983-as monacói nagydíj (grandprix.com)
| Előző nagydíj: 1983-as Formula–1 San Marinó-i nagydíj |
FIA 1983-as Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1983-as Formula–1 belga nagydíj |
| Előző nagydíj: 1982-es Formula–1 monacói nagydíj |
Formula–1 monacói nagydíj | Következő nagydíj: 1984-es Formula–1 monacói nagydíj |
