Topaszentkirály

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Porribot 2025. február 1., 23:35-kor történt szerkesztése után volt. (Nevezetességek: link kékítés AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Topaszentkirály (Sâncraiu Almașului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMagyarzsombor
Rangfalu
KözségközpontMagyarzsombor
Irányítószám457373
SIRUTA-kód143192
Népesség
Népesség176 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 23° 20′ 56″46.956089°N 23.348996°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 23° 20′ 56″46.956089°N 23.348996°E

Topaszentkirály (románul Sâncraiu Almașului) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Hidalmástól délkeletre, Egerestől északkeletre, Zutor és Nádasszentmihály között a Zilahi úton, Topa-tető, a régi erdélyi határszél nyugati oldalán fekvő település.

Története

Topaszentkirály nevét 1345-ben említette először oklevél p. Senkyral néven. 1429-ben p. Zentkyral, 1449-ben Zenthkyral, 1471-ben p. Thopazenthkyral néven írták. 1449-ben már plébánosát is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1519-ben Szentkirály részbirtokon a Kis- és Nagydobai család tagjai osztozkodtak. 1522-ben a Dobai, Gyerővásárhelyi Gyerőfi, Wass, Szentpáli és más családok birtokaként említették. 1551-ben a fennmaradt hagyomány szerint innen indította el Fráter György barát Izabella királynét Kassa felé. Ezt a búcsújelenetet írta meg Tinódi Lantos Sebestyén „Erdélyi história” című művében. A 20. század elején Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott. 1910-ben 852 lakosából 41 magyar, 811 román volt. Ebből 785 görögkatolikus, 23 görögkeleti ortodox, 25 izraelita volt.

Wagner Sándor: Izabella királyné búcsúja Erdélytől (1863)

Nevezetességek

Források

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
  • Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

Jegyzetek