Krasznahídvég
| Krasznahídvég (Măeriște) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Krasznahídvég |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457235 |
| SIRUTA-kód | 142015 |
| Népesség | |
| Népesség | 666 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Népsűrűség | 8,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 74,97 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 19′ 32″, k. h. 22° 47′ 38″47.325511°N 22.793842°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 32″, k. h. 22° 47′ 38″47.325511°N 22.793842°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahídvég témájú médiaállományokat. | |
Krasznahídvég (románul: Măeriște) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágy megyében, a Kraszna folyó mellett, Szilágysomlyótól északra fekvő település.
Nevének eredete
A község határán, a Kraszna folyón egykor vámhíd volt, és e híd mellett épültek később az első lakóházak. A közeli Ilosva település lakói a helységet Hídvégnek nevezték el.
Története
Krasznahídvég nevét az oklevelek 1351-ben említették először Hidueg, 1352-ben Hydweg néven. A Kraszna vámhídja köré épült település első ismert birtokosa Medgyesi Simon volt, aki 1351-ben leánynegyed fejében nővérének Báthory Lászlónénak és annak rokonainak adta. Hídvéget a későbbiekben a Somlyói Báthori-család és rokonságának birtokai között tartották számon. 1576-ban Somlói Báthory István a Kraszna vármegyei Hídvég tizedét a Bánfiaknak adományozta. 1641-ben Hídvég birtokán Lónyai Zsigmond és mások osztozkodtak. 1715-ben a településen 11 jobbágy háztartás fizetett adót; 7 magyar, 4 oláh. Az 1808-as összeíráskor báró Huszár, gróf Toldalagi, gróf Bethlen, báró Bánfi, gróf Károlyi, Gencsy Osváth, Makrai, Zoltán, Ágoston, Szikszai és Módi családik birtoka volt. 1847-ben 419 lakosa volt, melyből 6 római katolikus, 404 görögkatolikus, 9 izraelita. 1890-ben 783 lakosából 44 magyar, 6 német, 720 román, 3 egyéb nyelvű volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus kőtemploma.
- A faluban 1802-ben kezdték vezetni az anyakönyvet.
Híres emberek
- Itt született 1880-ban Friedmann Erzsébet, Ady első múzsája
Jegyzetek
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 508–515. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}