Buzamező

Buzamező (Buzaș)
Buzamező görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Oroszmező
Rang	falu
Községközpont	Oroszmező
Irányítószám	457291
SIRUTA-kód	142514
Népesség
Népesség	128 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	246 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 23° 34′ 45″47.306934, 23.579124
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzamező témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Buzamező (románul: Buzaș) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, a Szamos bal partja közelében, Zsibótól északkeletre, Oroszmező és Konkolyfalva között fekvő település.

Története

Buzamező nevét az oklevelek 1554-ben említették először Buzamezeo néven. Románul Buzasiu néven írták. A település kezdetektől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. Nevét is a búzatermesztésről kapta. 1554-ben Balassa Imre özvegyét Somi Annát írták a település birtokosának, aki birtokának negyedrészét második férjére Patócsi Boldizsárra hagyta. 1560-ban II. János király Bebek Ferenctől birtokrészét Bátori Kristófnak és nejének Damiska Katának adományozta, 1564-ben pedig a Somi Annáról gyermekeire szállt birtokrészt azoktól hűtlenségük miatt ugyancsak elkobozta és Némethi Ferenc tokaji várnagynak, s nejének Balassa Zsófiának és annak testvérének Balassa Margitnak adományozta. 1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni birtokrészét Bocskai Istvánnak adományozta 1600-ban Mihály vajda a Bocskai Istvántól hűtlenség miatt elvett itteni birtokrészét Csáky Istvánnak adományozta. 1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni birtokrészükben megerősítette. 1694-ben Kornis Zsigmond birtoka volt. 1696-ban Buzamező hódoltsági falu volt. Az 1600-as évek közepétől 1739-ig a Kornis család tagjainak birtoka volt. 1810-ben gróf Haller Jánosnét írták birtokosának. 1820-ban gróf Lázár Jánosné gróf Kornis Anna utódaié. 1857-ben 287 lakosa volt, 54 házban. Lakosai közül 2 római katolikus, 267 görögkatolikus, 5 református, 13 zsidó volt. 1863-ban Buzamezőt Hosszú László, báró Jósika Miklós, Leó Gyula, és Géza, Frink Jakab birtokának írták. 1886-ban 60 házban 277 oláh lakosa volt. Határa 1593 kataszteri hold volt. 1891-ben 312 lakosa volt, ebből 1 római katolikus, 297 görögkatolikus, 5 református, 9 izraelita volt. 1898-ban Frink Endre és Lajos, valamint Vertik Gáborné Ujfalvi Eszter birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkeleti fatemplomát a Szent Arkangyalok tiszteletére szentelték.

Itt születtek

• Daday Jenő bölcseleti doktor a magyar Nemzeti Múzeum segédőre, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Daday Elek és Méhessy Sarolta fia 1855. május 24-én itt Buzamezőn született. Kolozsváron tanult, természetrajzi és állattani kutatásokkal foglalkozott, e témában írta cikkeit is.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.