Bukovica (Laktaši)
| Bukovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 647 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 70,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,17 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 52′, k. h. 17° 13′44.866667°N 17.216667°EKoordináták: é. sz. 44° 52′, k. h. 17° 13′44.866667°N 17.216667°E | |
Bukovica (szerbül: Буковица), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 11, közúton 14 km-re északra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re délnyugatra, a Banjalučka Kozara-hegység területén, a Bukovica-patak völgyében és a környező hegyeken szétszórtan, 200-420 méteres magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 12 | 592 |
| Bosnyák | 0 | 2 |
| Horvát | 491 | 26 |
| Jugoszláv | 7 | 1 |
| Egyéb | 48 | 26 |
| Összesen | 558 | 647 |
Története
A Stupčevica lelőhelyen talált római leletek a bizonyságai annak, hogy itt már az ókorban is éltek emberek.[4] A katolikus horvátok lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 22 háztartása és 222 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 52 háztartást, 333 római katolikus és 5 görög katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 60 háztartása és 378 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A boszniai háború végén a horvát lakosságot kitelepítették, helyükre szerbek érkeztek. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Stupčevica – az enyhe magaslaton a múltban vas és bronz lándzsahegyet és római eredetű fekete kerámiatöredékeket találtak.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ 4,0 4,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 148. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
