Kadinjani
| Kadinjani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 472 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 37,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,53 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 20′44.833333°N 17.333333°EKoordináták: é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 20′44.833333°N 17.333333°E | |
Kadinjani (szerbül: Кадињани), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 15, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re délkeletre, 152-272 méteres magasságban fekszik. Kadinjane Donje és Kadinjane Gornje részekre oszlik. Donje Kadinjanén az Aleksići felé vezető kereszteződésig 4,5 km hosszú út halad át, melyet 2001-ben aszfaltoztak. Gornji Kadinjanében hat kilométer aszfaltút van, a többi makadám. A falu szeres típusú; a házak többnyire a dombokon helyezkednek el. Aleksići, Boškovići, Dovići, Jaružani, Malo Blaško és Ćetojevići falvakkal határos. Az északi oldalon a Turjanica, a déli oldalon a Vukesnica-patak folyik át, amely a Slatina-patakba, majd a Turjanicába ömlik. Jelentősebb források a Dušanića bunar, a Vujmilovića bunar, a Jagodnjača, a Kršića bunar, a Lončarevac, az Ivanovac (Lukina voda), a Studenac és a Potrebica. A dombok közül a legjelentősebbek a Vujmilovića, a Vujasinovića, a Vukovića és a Radinkovića brdo, valamint a Rimov, a Seksenov és a Ciganski brijeg, valamint a Stankovića sokak és a Kada strana. Ezeken kívül a jelentősebb helynevek: a Glavica, a Kadjenica, a Kućišta, a Rastoke és a Stolovaca. További beosztott falvak Bašići, Dušanići, Magžari, Stankovići Gornji, Stankovići Donji, Crnogaće.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 593 | 467 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 7 | 2 |
| Jugoszláv | 18 | 0 |
| Egyéb | 5 | 3 |
| Összesen | 623 | 472 |
Története
Kadinjaniban, az északi részén levő domb alatt fennmaradtak a Turija, a Rimov brijeg és a Kućišta helynevek, amik egy régi településre és Turija középkori falujára utalnak. A falu kapcsolatban lehetett az innen mintegy 6,5 km-re lévő Gradina erőddel (Šušnjariban), sőt Glaž középkori várával is.[3] A lakosság eredetére vonatkozóan nincs megbízható adat, de a falu nevének eredetéről egy érdekes hagyomány szól. Eszerint Donje Kadinjanében volt egy nagy erdő, amit Kadjenicának hívtak. A török uralom idején a pásztorok a kádinak udvarházat építettek benne. Egy alkalommal felakasztották egy pásztorukat az egyik fára. Futott egy nyúl, és a pásztorok azt hitték, hogy a kádi az, ezért megijedtek és elszaladtak. Az a pásztor lógva maradt, és így halt meg. Feltételezik, hogy így kapta a falu a Kadinjani nevet.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 54 háztartást, 349 ortodox és 4 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 64 háztartása és 384 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
Kadinjaniban 1932-ben nyílt meg az első iskola, amelybe Aleksić, Bošković, Jaružan, Kadinjan, Ljubatovci, Ćetojević és a környező falvak tanulói jártak. Az első tanár Svetozar Mitrović volt. Az iskola a második világháború kezdetéig működött, majd lebontották. A háború befejezése után a régi iskola mellé egy második, kisebb iskola épült, amely egészen az 1969-es katasztrofális földrengésig működött. Ma egy bozóttal benőtt rom áll ezen a helyen. A közelben áll a nemzeti hős Rudi Čajavec emlékműve, aki 1942. július 2-án ezen a helyen halt meg.[3]
Infrastruktúra
2007-ben kisebb számú ház kapott vizet a városi vízvezetékből. Azóta fokozatosan vezették be a vizet, így még mindig körülbelül 50 olyan ház van, ahol nincs városi víz. A falu 1971-ben kapott áramot, 2000-ben telefonkapcsolatot. a faluban nincs bolt.[3]
Nevezetességei
A településen két, 2000-ben felszentelt templom és a két temető található. Donji Kadinjanében található a Szent Marina ortodox templom, Gornji Kadinjanében pedig az Osztrogi Szent Bazil templom.[3]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Poreklo prezimena, selo Kadinjani (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 6.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
Források
Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
További információk
