Jakupovci
| Jakupovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1603 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 160,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 54′, k. h. 17° 17′44.900000°N 17.283333°EKoordináták: é. sz. 44° 54′, k. h. 17° 17′44.900000°N 17.283333°E | |
Jakupovci (szerbül: Јакуповци), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 13, közúton 18 km-re északra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délnyugatra, a Banjalučka Kozara-hegység keleti nyúlványain és az Orbász bal partján, szétszórtan, 125-300 méteres magasságban fekszik. A falu Potkozarjében, pontosabban Potkozarje és a Lijevče polje találkozásánál található. Donji Jakupovci nevű része az Orbász mellett, sík területen, míg a Gornji Jakupovci rész inkább a Kozara lejtőin található. Itt halad át az a fontos főút, amely összeköti Banja Lukát a Zágráb - Belgrád autópályával. Ezen a helyen találhatók a Banja Luka–Gradiška autópálya fizetőkapui.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1002 | 1554 |
| Bosnyák | 2 | 1 |
| Horvát | 11 | 18 |
| Jugoszláv | 65 | 0 |
| Egyéb | 100 | 30 |
| Összesen | 1180 | 1603 |
Története
Feltételezések szerint a falu a 18. században jött létre, a lakosság különböző területekről történő bevándorlásával. Sok elképzelés van arra vonatkozóan, hogy honnan kapta a Jakupovci nevet. A legelfogadottabb elmélet az, hogy az oszmán korban egy Jakup nevű bég birtoka volt ez a terület, így az egész lakott hely Jakup bégről kapta a Jakupovci nevet. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 53 háztartása és 365 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 87 háztartást, 489 ortodox, 5 muszlim és 27 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 116 háztartása és 600 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
Az itteni általános iskola a laktaši "Mladen Stojanović" Általános Iskola regionális iskolája.
Nevezetességei
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 148. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
