Šeškovci
| Šeškovci | |
 | |
| A Szent Lukács templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 324 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 24,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 13,07 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 57′ 54″, k. h. 17° 26′ 04″44.965000°N 17.434444°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 54″, k. h. 17° 26′ 04″44.965000°N 17.434444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šeškovci témájú médiaállományokat. | |
Šeškovci (szerbül: Шешковци), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 35 km-re, községközpontjától légvonalban 11, közúton 16 km-re északkeletre, 106–221 méteres magasságban fekszik. Határa túlnyomórészt sík, enyhe lejtéssel az Orbász-folyó felé, amely a falunak az egész nyugati határán végigfolyik. A falun 4 km hosszú, 1978-ban aszfaltozott út halad át, továbbá egy 2 km hosszú aszfaltút megy Rijeka településig. A házak csoportokban helyezkednek el, és többnyire a kis falvakban találhatók. Kriškovci, Gumjera (Laktaši község), Novi és Stari Martinac (Srbac) falvakkal határos. Legnagyobb vízfolyása az Orbász, további ismert vízfolyások a Bistrica, a Buban, a Velika és Mala Rijeka, a Vilenac, a Vodica, a Miljanovac. A nagyobb falvak: Mednjak, Jelin lug, Stankovac és Rijeka.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 403 | 318 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 6 | 6 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 412 | 324 |
Története
A lakosság eredetére és a település nevére vonatkozóan nincsenek megbízható adatok. A helyiek feltételezik, hogy őseik Szerbiából (Užice) és Montenegróból (Kolašin) vándoroltak be. Az a néphagyomány, hogy a falu kialakulásának kezdetén hat kunyhó volt itt, és a falu a Šeškovci (šest koliba = hat kunyhó) nevet erről kapta. Egy másik hagyomány szerint Martinac, Ilicani, Kriškovci és Šeškovci falvakat négy testvérről nevezték el: Martinról (aki apjától a hegyektől az Orbászig terjedő területet – a mai Martinac - kapta), Ilijáról (a Prosječka folyóig terjedő dombos területtel – a mai Ilićani), Kriškáról (a birtok déli része – Kriškovci) és Šiškáról (a régi házak környéke – Šeškovci). a névre vonatkozóan van egy harmadik változat is. Ez arról szól, hogy az 1875-1878-as felkelés után mintegy száz harcias muszlim indult el Travnikból a Száva folyó felé. A mai Šeškovi területén hat keresztényre bukkantak, megölték és karókra tűzték őket (šest kolaca = hat karó). Ezeket az embereket az erdőben temették el, nem messze a mai temetőtől.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 33 háztartása és 246 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 67 háztartást, 416 ortodox és 17 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
Šeškovci lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, kisebb része pedig Laktašiban és Aleksandrovacban dolgozik. Kukoricát, búzát, zabot termeszt, a gyümölcsök (szilva, alma, körte, cseresznye) jól teremnek. A Velika Rijekán még két vízimalom található, és egykor híres volt az Orbászon található Tumbas és a Badnjaš malom is. A második világháború előtt Šeškovci fejlett falunak számított, olyannyira, hogy egyes források szerint T. Milosavljević bán ezt a települést önkormányzati központnak tervezte.[3]
Infrastruktúra
A helyi vízszolgáltatás 1978 óta működik, ekkor mintegy 40 háztartás kapott ivóvizet. A Kriškovci felőli fő vízvezeték is áthalad a falun, amelyre még senkit nem kötöttek be. 1993-ban vezették be a telefonkapcsolatot, az áramot 1971-ben kapta meg a falu. A településen két élelmiszerbolt működik, továbbá az „Agroplet” létesítményei találhatók itt.[3]
Oktatás
Az iskola 1932-ben nyílt meg és 1941-ig működött. Az épületet 1944-ben lebombázták. A lerombolt iskolaépület folyosóján 1946-ban indultak újra a tanítási órák. 1948-tól 1954-ig az újonnan épült helyiségekben tartottak tanórákat, majd 1962-től az épületet felújították és 1969-ig, a katasztrofális földrengésig tartottak benne tanórákat. 1971-ben új, előregyártott elemekből készült iskolaépület épült, mely 1976-ig működött. Azóta a gyerekek a kriškovci általános iskolába járnak.[3]
Kultúra
- 2012-ben a településen forgatták a „Falsifikator” című játékfilm egy részét. A forgatás azon a helyen történt, ahol Tihomir Stanić édesapja élt, aki ezen a településen dolgozott tanárként.[7][8] A film főhősének modelje Stanić apja volt.[7]
- A településen kultúrház működik.
Nevezetességei
Szent Lukács apostolnak szentelt ortodox temploma 1934-ben épült, 2009-ben újították fel.[3]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Poreklo prezimena, selo Šeškovci (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 9.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ 7,0 7,1 Лакташи: Почело снимање филма Фалсификатор (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. május 9. (Hozzáférés: 2012. május 10.)
- ↑ Снимање завршних сцена филма „Фалсификатор“ (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. május 18. (Hozzáférés: 2012. május 19.)
Források
Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
További információk
