Devetina
Devetina | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Laktaši |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 154 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 11,4 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 13,49 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Devetina témájú médiaállományokat. | |
Devetina (szerbül: Деветина), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 28 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délkeletre, 199-381 méteres magasságban fekszik. [3] Ljubatovcitól a Kremenjak domb (316 m tengerszint feletti magassággal), Crkvene (Drenjika) falutól pedig a Bair-fennsík (381 m tengerszint feletti magassággal) választja el, ahol vallási ünnepek alkalmával gyülekeztek a fiatalok. A Laktašihoz tartozó Aleksići, Boškovići, Miloševci, Drugovići és Ljubatovci, valamint a Prnjavor községhez tartozó Hrvaćani, Crkvena (Drenjik) és Skakavci falvakkal határos. A leghíresebb forrás a Vržina, amely a falu nagy részét ellátja ivóvízzel. A Vučijak és Rijeka vízfolyások ma is ismertek. Devetina két részre oszlik: az egyikben többségben az ukránok élnek, akiket még az osztrák-magyar kormány telepített oda, a másikban pedig egy roma népcsoport, a karavlák élnek. A két résznek nincs érintkezési pontja egymással.
Népessége
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
---|---|---|
Szerb | 297 | 45 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 18 | 9 |
Jugoszláv | 11 | 1 |
Egyéb | 153 | 99 |
Összesen | 479 | 154 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom idején görög katolikus ukránok és római katolikus lengyelek telepedtek le a falu területén, ahol az ukránok egy része ma is él. Az első ukránok a 19. század végén (1895 körül) vándoroltak be Galíciából. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 180 háztartást, 568 görög katolikus és 482 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 207 háztartása és 1191 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A karavlák 1946. augusztus 15-én kezdtek betelepülni, a Lengyelországba visszaköltöző lengyelek helyére. Abban az évben sok lengyel család költözött vissza hazájába. Az akkori hatóságok az elhagyott házakat a karavláknak adták. Devetinára Visoko környékéről érkeztek először ezek a családok. A karavlák mivel nem voltak szakképzett gazdák, főként asztalosmunkákkal foglalkoztak. Fából készítettek árukat. A nők a közeli falvakba, a férfiak a távolabbi falvakba és a közeli városokba mentek lovas kocsikkal árusítani termékeiket. A kavarlák házai Lukići, Stankovići, Jovanovići, Đorđevići, Petrovići településrészeken találhatók, míg az ukránok házai az út mentén és többnyire a templom közelében épültek.[3] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
Devetina mai lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, illetve nagy része külföldön, nagyrészt Ausztriában dolgozik.[3]
Oktatás
Az első iskola Devetinán 1931-ben nyílt meg, és egészen a második világháború kezdetéig működött. Az iskola épületében 1972-től 1979-ig tartottak tanórákat, ma pedig alkalmi ifjúsági összejövetelekre szolgál (szociális központ). A gyerekek Hrvaćaniba járnak általános iskolába.[3]
Infrastruktúra
A falun mintegy nyolc kilométer hosszú út halad át, amelyből valamivel több, mint három kilométert 2000-ben aszfaltoztak. A falu 1972-ben kapott áramot, 2004-ben telefonkapcsolatot. A Krndija dombon (317 m tengerszint feletti magasságban) vannak a távközlési átjátszók. Kereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény nincs a településen.[3]
Nevezetességei
- A faluban kilenc sziklaképződmény található (nyolc a Cerik erdőben, a kilencedik a templom mögötti erdőben). Úgy tartják, hogy a falu nevét ezekről a szokatlan kőalakzatokról kapta. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek egy olyan templom maradványai lennének, amely a közhiedelem szerint több évszázaddal ezelőtt ott állt. Egy legenda kering a lakosság körében, hogy a falu kilenc hősről kapta a nevét, akik egyetlen fakanállal ettek azon a helyen, ahol a sziklák állnak. Egy másik, hasonló legenda szerint kilenc hős van a sziklák alatt eltemetve. A harmadik azt mondja, hogy a Crni vrh-i óriások kilenc követ dobtak el. A falu nevének legreálisabb magyarázata a kilenc magaslatból származik (domb), amelyek a környező falvakból is jól láthatók.[3]
- Devetinán 1902-ben lengyel-ukrán templom épült, melyet megosztottak egymás között. Amikor 1936-ban nézeteltérések támadtak, az ukránok új templomot építettek mellé. Ez a jelenlegi ukrán görögkatolikus Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templom. A lengyelek távozásakor lebontott első lengyel-ukrán templom alapjai ma is láthatók.[3]
- Devetina a minden évben a nyári hónapokban megrendezésre kerülő ukrán kulturális rendezvényről, a Cservona Kalenáról ismert, amelyre az egykori Jugoszlávia számos pontjáról érkeznek ukránok és számos vendég.[3]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 Poreklo prezimena, selo Devetina (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 113. o.
Források
Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
További információk