Kobatovci
| Kobatovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 861 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 117,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,30 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 57′, k. h. 17° 19′44.950000°N 17.316667°EKoordináták: é. sz. 44° 57′, k. h. 17° 19′44.950000°N 17.316667°E | |
Kobatovci (szerbül: Кобатовци), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, a Lijevce polje síkságán 113-117 méteres magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 774 | 835 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 17 | 17 |
| Jugoszláv | 33 | 0 |
| Egyéb | 19 | 8 |
| Összesen | 843 | 861 |
Története
A középkorban valószínűleg ezen a területen volt az 1675-ben 1640 lelket számláló lijevčei plébánia, mely az 1683 és 1699 közötti török háború után szűnt meg.[4] A török uralom idején szerb családok települtek a Kozara-hegység alatti területre. Kobatovci eredetileg a hegység nyúlványain létesült és csak később népesült be a síkságra eső része, mely a Maglajan felé vezető út mellett húzódik nyugat-keleti irányban. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 28 háztartása és 184 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 55 háztartást, 324 ortodox és 8 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 65 háztartása és 410 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- A Legszentebb Istenszülő Elszenderülése tiszteletére szentelt ortodox temploma
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Župa Bosanski Aleksandrovac. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2025. január 17.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
