Papažani
| Papažani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 378 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 65,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,77 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 55′ 25″, k. h. 17° 23′ 38″44.923611°N 17.393889°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 25″, k. h. 17° 23′ 38″44.923611°N 17.393889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papažani témájú médiaállományokat. | |
Papažani (szerbül: Папажани), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északkeletre, 123-210 méteres magasságban, az Orbász jobb partján fekszik.[3] A településen 1971-ben épült 2 km hosszú aszfaltút halad át. A falu szeres típusú. A házak többnyire az aszfaltút és a falu egyéb tervezett útjai körül helyezkednek el. Gumjera, Kriškovci és Milosavci falvakkal határos. A jelentősebb vízfolyások a Berek, a Gumjera, a Pavića potok, a Busić, a Vodice, és a Jošikovača. Az északi oldalt (a Gumjera-hegység lejtői) erdő borítja, a nyugati oldalon az Orbász folyik. A határ túlnyomórészt sík, délnyugat felé többnyire lejtős. Jelentősebb helynevek: Vilići, Berek, Brđani, Vulino brdo, Gumjera, Lužani, Lug, Klepalo, Kupusnjak, Mlin, Orlović, Rajića bare és Ševari. Nagyobb településrészek: Vukomanovići, Dragići, Ignjatići, Kukolji, Rajići és Ćetojevići.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 418 | 371 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 5 |
| Jugoszláv | 26 | 0 |
| Egyéb | 24 | 2 |
| Összesen | 469 | 378 |
Története
A lakosság eredetére és a település nevére vonatkozóan nincsenek megbízható adatok. A falu első papja Vasilije Ignjatić volt, akit a helyiek „Vajan papként” ismertek, és 1834-ben született. A falu a drugovići plébániához tartozott. Lakói részt vettek az 1858-as parasztlázadásban, és az 1875-ös törökellenes felkelést is támogatták. Ezekben az években a törökök nagy kegyetlenséget követtek el az itteni emberekkel szemben - kifosztották és felégették a templomokat, megkínozták és megölték a papokat és a tanárokat. 1875. augusztus 8-án elfogták Vasilije papot is, megkötözték és megkínozták, ki akarták végezni, de ő véletlenül életben maradt.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 31 háztartása, 252 ortodox és 1 muszlim lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
Papažani lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozik, kisebb része pedig a Laktašiban, Banja Lukában, illetve külföldön dolgozik. Kukoricát, búzát, zabot termesztenek, a gyümölcsök (szilva, alma, körte, cseresznye) jól teremnek.[3]
Oktatás
A településen 1924-ben nyílt meg az első négyosztályos iskola, amely 1950-ben került át a mai kultúrház helyére. Az első tanár Emil Lesek volt, aki 1969-ig dolgozott. Azóta a gyerekek a kriškovci „Ćirilo i Metodije” iskolába járnak, amely a laktaši „Mladen Stojanović” általános iskola regionális iskolája. A kriškovci iskolát régebben „Danko Mitrov”nak hívták.[3]
Infrastruktúra
A faluban található egy 2012-ben felújított kultúrház és egy élelmiszerbolt. A vízszolgáltatás üzembe helyezése 2011. június 28-án történt, 1990-ben és 1991-ben vezették be a telefonkapcsolatot, 1969-ben kapta meg az áramot a falu. 1999-ben Kukolji és Ćerojevići, 2008-ban Dragići, 2010-ben pedig Vukomanovići településen aszfaltoztak le rövidebb utakat, összesen 2,8 km hosszúságban. 2008-ban aszfaltozták a templomtól Ćetojeviće faluig vezető 830 m hosszú utat, a kultúrháztól a Joviđ-partig (800 m) menő út pedig 2011 októberében készült el.[3]
Nevezetességei
- A településen a Szent Prokopiusz vértanú tiszteletére szentelt ortodox templom (ünnepe: július 21.) található, amelyet 1998-ban szenteltek fel. A templom előtt a 20. század 60-as éveiben épült egy kisebb templom, amely a temető közepén kapott helyet, nem úgy, mint az új, amely közvetlenül a Vulina-hegyi temető mellett található.[3]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 Poreklo prezimena, selo Papažani (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. január 25.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
Források
Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
További információk
