Boškovići (Laktaši)
| Boškovići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 381 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 52,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,23 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 52′ 04″, k. h. 17° 20′ 50″44.867778°N 17.347222°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 04″, k. h. 17° 20′ 50″44.867778°N 17.347222°E | |
Boškovići (szerbül: Бошковићи), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 16, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re délkeletre, 300-440 méteres magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 358 | 339 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 2 |
| Jugoszláv | 27 | 1 |
| Egyéb | 16 | 39 |
| Összesen | 403 | 381 |
Története
A Cetinac lelőhelyen talált római épületmaradványok tanúsága szerint itt már az ókorban település volt.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 113 háztartása és 601 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 52 háztartást, 264 ortodox, 30 görög katolikus, 22 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 107 háztartása és 716 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Cetinac – római település maradványai egy négyszögletes formájú magaslaton, sok római téglatöredékkel.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ 4,0 4,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 148. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
