Slatina (Laktaši)
| Slatina | |
 | |
| A fürdő bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 183 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 70,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,59 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 18′44.833333°N 17.300000°EKoordináták: é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 18′44.833333°N 17.300000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Slatina témájú médiaállományokat. | |
Slatina (szerbül: Слатина), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délre, 147-324 méteres magasságban fekszik. A falu déli részét a Crni vrh hegyeinek erdővel benőtt északi lejtői képezik, melyből számos patak és patakocska (Bancevački, Ciganski, Duboki, Incevački, Grabovački, Kukavica, Lovaški, Pandurovački, Vukešnica, stb.) ered és amelyek a Turjanica bal oldali mellékvizébe, a Slatina-folyóba ömlenek. Északi határa a patakok és folyók szabdalta dombvidék, rétekkel, legelőkkel szántókkal és gyümölcsösökkel. Ma Slatina központjában gyógyvizű medencékkel ellátott fürdő található, amelyeket a fürdőn belül egy felújított, korszerűbb berendezésekkel felszerelt kórház is használ. Ugyanebben a komplexumban található a Park étterem.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 310 | 183 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 23 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 334 | 183 |
Története
Az itteni melegvizű források gyógyító erejét már az ókori rómaiak jól ismerték. A hőforrás belsejében római korból származó érméket találtak, amelyek tanúskodnak erról , hogy a terület ősidők óta lakott volt.[4] A település középkori előzményére utal, hogy egy kezdetleges dísztésű kőtáblát találtak itt glagolita felirattal, melyből kitűnik, hogy egykor egy késő középkori sír kőtáblája volt.[5]
A történelem során Slatina neve többször változott, ahogy egykor Ilidža Slatina és Banja Slatina néven is számon tartották. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 125 háztartása és 985 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 20 háztartást és 146 ortodox lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 32 háztartása és 176 lakosa volt.[8] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején Lijevče Polje népe, beleértve Slatina lakosságát is, támogatta a 14. közép-boszniai csapásmérő dandár hadműveleteit Közép-Bosznia egész területén. Ez volt a Prnjavor felszabadításáért folytatott harc egyik periférikus hadszíntere is. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
Slatina gazdasága a turizmuson nyugszik. A településen a mintegy 50 szobás Slateks luxusszálloda épült. Itt működik még a Slateks textilipar cég, amely mintegy 200 dolgozót foglalkoztat.
Oktatás
Slatinában található a Holland iskola, amelyet az 1969-es földrengés után a hollandok építettek, és róluk nevezték el.
Kultúra
Minden évben, nyáron megrendezik a „Dani jagoda” (Epernapok) rendezvényt, amelyre több száz fiatal gyűlik össze, akik különböző népszerű szakágakban versenyeznek.
Nevezetességei
.JPG)
- Slatina széles körben ismert műemléke a Stara crkva, egy régi templom, amely mindössze 3-4 km-re található a hely központjától. A templom fából készült és kis mérete miatt csak meghajolva lehet bemenni. A helyiek által terjesztett legenda szerint a templom az oszmán uralom alatt egyik napról a másikra, magától keletkezett. Hagyományosan minden karácsonykor és húsvétkor több száz vallásos és egyéb ember gyűlik össze itt.
- Banja Slatina központi forrására 1931-ben épült ki a gyógyfürdő. Az épület szépsége és egyedisége miatt állami védelem alatt álló műemlék. Slatinában reumatológiai, posztoperatív és poszttraumás betegek rehabilitációs kórháza működik, amely a kezelés és a rehabilitáció során a professzionális posztulátumok és a modern orvosi technológia alkalmazását ötvözi a termo-ásványvíz és gyógyiszap (peloid) természetes előnyeivel. A slatinai forrás termikus ásványvizét tulajdonságainak köszönhetően a komplett fizikoterápia és az orvosi rehabilitáció részeként, megfelelő hőmérsékletű fürdéssel (fürdőkben, medencékben), gyulladásos, degeneratív, ízületen kívüli reuma, sérülések és traumák utáni állapotok (műtétesen és nem operatívan kezelt), porckorongsérv-elváltozások, műtéti kezelések, funkcionális és a perifériás artériás erek szerves betegségei és más betegségek előrehaladása esetén használják. A víz hőmérséklete a forrásnál 42°C, melyet szabadeséssel vezetnek négy zárt medencébe, melyek beépített masszírozóval és 20 gyógykáddal is rendelkeznek.[9]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Slatina spa. spa-srpska.com . (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ Stara crkva. gdeputovati.rs . (Hozzáférés: 2025. február 8.)
Források
Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Slatina (Laktaši) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
